Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Elszámolható a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlanrész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása). Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – épület, épületrész esetében értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha annak megszerzése három évnél régebben történt, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
26. ) Korm. rendelet 4. § szövege 2017. január 13-ig azt tartalmazta, hogy a munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén – a 3.
chevron_right Költségelszámolás ingatlan bérbeadásakor magánszemélyeknél hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 09. 03., 17:49 Frissítve: 2017. 03., 17:49 Magánszemélyként is lehetőség van-e tételes költségelszámolásra, illetve az amortizáció kapcsán a bevételek csökkentésére ingatlan-bérbeadás esetén, akár adószámosként, akár adószám nélküliként, vagy az csak egyéni vállalkozókra élhetnek ezzel a lehetőséggel? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt. Akkor is mód van tételes költségelszámolást alkalmazni a jövedelemszámítás során, ha magánszemélyként (egyéni vállalkozás keretén kívül, adószám birtokában vagy anélkül) adja bérbe valaki az ingatlanát. Fontos szabály, hogy ingatlan-bérbeadás esetén a magánszemélyek is alkalmazhatják az értékcsökkenési leírásra vonatkozó rendelkezéséket az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint, melyek a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 11. számú mellékletének II.
Nem nehéz kiszámolni, hogy a 15 Ft 60%-a 9 Ft, ebből pedig egyértelműen az következik, hogy 2017. január 13-tól a munkáltatónak újra csak 9 Ft/km erejéig van kötelezettsége utazási költségtérítést fizetni. Persze, mint említettem, az 1995. § (2) bekezdése alapján a szabad döntése alapján akár 15 Ft-ot is adhat. A lényeg tehát: 2016. december 31-ig 9 Ft/km járt, 2017. január 1-től január 12-ig 15 Ft/km járt, 2017. január 13-tól 9 Ft/km jár, de akár 15 Ft/km is adható. Amennyiben hasznosnak találtad a cikket és naprakész információkat szeretnél kapni családügyekkel kapcsolatban is, akkor iratkozz fel az értesítőre a bal oldalon és kövess a Facebookon is:
Az értékcsökkenési leírás alapját nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár képezi. 2015. január 1-jétől nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszközök (ingó, ingatlan) után, amelyek megszerzése ingyenesen (például örökléssel, ajándékozással) történt. Mindez azt is jelenti, hogy a 2015. január 1-je előtt megkezdett értékcsökkenés elszámolása az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után már nem folytatható. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Zárójelben jegyzem meg, hogy a 3. § a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-os megtérítését tartalmazza. Az említett személyi jövedelemadóról szóló (1995. évi CXVII. ) törvény ide vonatkozó 25. § (2) bekezdésében költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével, 2017. január 1. napjával a 9 Ft kilométerenként összeg helyébe 15 Ft lépett. A 39/2010 (II. § viszont 2017. január 13. napi hatállyal akként került módosításra, hogy a munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett (ez a 86%) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. törvény 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg (ami 2017. január 1-től 15 Ft/km) 60 százaléka jár akkor, ha… és innentől az a)-d) pontok változatlanok.
Nem sokáig tarthatott a munkavállalók öröme, ugyanis alig két hétig járt a kilométerenkénti 15 Ft-os utazási költségtérítés. Én is csak egy olvasói hozzászólás kapcsán a minap észleltem, hogy egy fondorlatos módosítás miatt 2017. január 13-tól újra csak a 9 Ft utazási költségtérítést kötelező kifizetnie a munkáltatónak, míg a 9 Ft és a 15 Ft közötti különbözet megfizetéséről a munkáltató saját maga dönthet. A 15 Ft-os költségtérítési kötelezettség 2017. január 1-től 2017. január 12-ig összesen 12 napot élt… Optimistán felfogva a dolgot persze lehet azt mondani, hogy a munkáltatónak ezzel megnyílt a lehetősége arra, hogy akár 6 Ft/km költségtérítést is adjon pluszban a kötelező 9 Ft/km-en felül, de lássuk be, hogy a mai világban a legtöbb munkáltató ilyen irányú jótékonykodása irreálisnak tűnik még akkor is, ha ez az "adomány" adómentes. Nem szokásom jogszabályokat beidézni, de azt gondolom, hogy a könnyebb megérthetőség kedvéért ezúttal ez elkerülhetetlen lesz. Nos, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010 (II.