Mint minden ars poetica, ez is kettős tendenciájú: a vállalás és elutasítás gesztusában fogalmazza meg önmagát. A bűvész és a Minden szembeállítása magába foglalja a művészet kétféle értelmezését: az életes esztétikát és az "irodalmi esztétikát". A bűvész, az irodalmi író az irodalmi hagyományok követésében, magában az esztétikumban látja a művészet lényegét. Ady az élet elsődlegességét vallja, hangsúlyozza a költészet közösségteremtő, világátalakító funkcióját. A cím – a Góg és Magóghoz hasonlóan – önmaga költészetét az újhoz és a régihez való együttes kapcsolódásban értelmezi. Hangsúlyozza ágyazottságát a magyar történelem és líra évszázados hagyományába (hunn), s egyúttal modernségét, a magyar életsors egyéni és megismételhetetlen átélését is. A verszáró kép ezt a gondolatot is kiemeli az Attila-mítoszra való rájátszásban.
Különös egyéniségnek mutatja magát: őszintének és titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, állhatatos bajvívónak és a halál rokonának. 3. A hétköznapi prózai élet elviselhetetlen a szépség embere, a művész számára, aki minden idegszálával tiltakozik a szürkeség ellen. A szürkeség Adynál a magyarság elmaradottságát, kultúrálatlanságát is jelenti. 4. Az Ady versektől elválaszthatatlan a titok, a csoda. 5. A szecesszió kedvelt eleme az erotika, a könny, a halál, a bűn, a csók, melyek együtt főleg a Léda-versekben fordulnak elő. 6. A megszépítő, átesztétizált halál az élet természetes velejárója. Ady költészetét a felvázolt szecessziós vonások jelenlétét elismerve is alapvetően szimbolistának kell tartanunk. Istenes versei: Édesanyja papok leszármazottja volt, ezért már korán közel került Istenhez, egyházi iskolákban is tanult. Azonban felnőttként kicsapong életet élt, így elkapta a szifiliszt, vérbajos is volt, 1904-től egészsége fokozatosan romlani kezdett. 1906 februárjában megjelent az Új Versek című kötete, mely miatt számtalan támadás érte.
Ady Endre magyarság versei A 20. századi magyar költészet megújítója. Költészetére hatással voltak a francia szimbolisták. Szimbólumokkal fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát. Élete: 1877. -ben született Érmindszenten. Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária. Iskoláit Érmindszenten kezdte, itt járt elemi iskolába, majd a Nagykárolyi Gimnáziumban tanult, utána Zilahon járt Gimnáziumba. 1896. -ban jelent meg első verse, Március 20. címmel, Kossuth halálára íródott. -ban érettségizett majd a Debreceni jogakadémia hallgatója lett. Tanulmányait nem fejezte be, 1899. -től a Debrecen című lap munkatársa lett. 1899. -ben jelent meg az első verskötete, Versek címmel. 1900. -tól Nagyváradon a Szabadság, majd 1901. -től a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903. -ban ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. A Léda versek ihletője. -ban jelent meg 2. verskötete: Még egyszer címmel. 1904. -ben Párizsban "a szép ámulások szent városába" utazott és innen 1905. -ben tért haza. -1911.
Ady Endre lírájának bemutatása Istenes versei Életrajzi adatok: · 1877. nov. 22- én született Érmindszenten, Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária (papok és tanítók leszármazottja) · 1888-1892. A Nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult · 1892-1896. Zilahon a református kollégiumban tanult, majd itt érettségizett · 1896. A debreceni Jogakadémiára került, de tanulmányait nem fejezi be. Debreceni lapoknál próbálkozik újságírással (Debreceni Hírlap) · 1900. Nagyváradon a Szabadság című lapnál, majd · 1901-1903. a Nagyváradi Naplónál újságíró, ebben az időben kapja el a szifiliszt ( Mihályi Rozália csókja) · 1903. A Még egyszer kötet megjelenése, ismeretség és szerelem Diósi Ödönné Brüll Adéllal, Lédájával · 1904. Párizsba került tudósítónak, közelebbi barátság Lédával, az asszony segítsége, megismerkedés az akkori kortárs költészettel. · 1905. A Budapesti Napló munkatársa, versei jelentek meg benne. Innentől kezdve felváltva tartózkodott Budapesten és Párizsban. · 1906. Az Új versek megjelenése, berobban a köztudatba · 1907.
A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű, átkozódó, ostorozó költeményeket, az ún. magyarság-verseket. Az a félelem, kétség izgatta, hogy vajon ez a nyelvileg és kulturálisan elszigetelt magyarság fenn tud-e maradni a népek közötti versengésben, vagy névtelenül elvérzik a harcban. Ostorozó, átkozódó verseinek forrása az a nyugtalanító tapasztalat, hogy a magyarság képtelen következetes, kemény akaratkifejtésre. A magyarság sajátos jellemvonásaként, nemzeti vétekként jelent meg számára az akarathiány, a tenni nem tudás, a szavakban élő nagyhangúság, a hencegő dicsekvés, a tettekben való tehetetlenség. Legkönyörtelenebb népostorozó verse a Nekünk Mohács kell. Fordított himnusz ez. Isten segítségét kérte itt is a költő, csak éppen nem az áldásban, hanem a verésben, a meg nem szűnő örök büntetésben, hiszen állandó ostorcsapások nélkül Ady hite szerint elpusztulna a nemzet. Nekünk Mohács kell Ez a legkönyörtelenebb népostorozó költemény. Fordított himnusz, mert Isten segítségét kérte itt is a költő, csak éppen nem az áldásban, hanem a verésben, a meg nem szűnő örök büntetésben, hiszen állandó ostorcsapások nélkül Ady hite szerint elpusztulna a nemzet.
A 3. versszakban T/1. -ben a költő és a nép sorsközösségét hangsúlyozza, szereti népét, azonosulna népével. A vers befejező sorában a nemzethalál gondolata sejlik fel, mely bűnök következménye.
Vér és Arany · 1908. Az Illés szekerén, ekkor a Nyugat főmunkatársa lett, halálig itt publikálja a verseit. · 1911. Levél Boncza Bertától, távoli rokon, kezdetben csak leveleztek. · 1912. Szakítás Lédával: Elbocsátó, szép üzenet · 1915. Feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát), az apja tudtán kívül; Csucsán laktak a világtól visszavonultan · 1917. Budapestre költöztek; a költő súlyos betegsége miatt · 1918. A halottak élén (utolsó kötete életében), egyre betegebb · meghalt Budapesten egy szanatóriumban · 1923. Az utolsó hajók (posztumusz kötet) Ady költészete a századvég lírájából nőtt ki. E korszakban sorra jelentek meg a magyar költészetet megújítani szándékozó törekvések, és első köteteiben még Ady is az ő követőjükként indult. A döntő lépést Ady a harmadik kötetével (az Új Versekkel) tette meg, ekkor került a versvilág középpontjába saját személyisége. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszer t alkotnak. Lehet külön látomásszerű tájversekről, s zerelmes költeményekről, magyarság-versekről, háborúellenes költészetről, létharc-versekről stb.
A l�tom�sok k�z�l m�g kiemel�sre �rdemes az Eml�kez�s egy ny�r-�jszak�ra (1917), amely �vekkel a h�bor� kit�r�se ut�n hatalmas er�vel id�zte meg a b�nbe es�s r�m�letes j�liusi �jszak�j�t. A fordulat-�lm�ny �ll a vers k�z�ppontj�ban: "Hi�ba, m�gis furcsa volt / Fordul�sa �lt s volt vil�gnak. / Cs�fol�d�bb sohse volt a Hold: / Sohse volt m�g kisebb az ember". D�bbenten, �rtetlen�l veszi tudom�sul a vil�gfelfordul�st; titokzatos, csod�s esem�nyek - babon�s el�jelekkel indul� - l�ncolat�t sorolja fel, amelyek �vek t�vlat�b�l is v�ratlanul, hirtelen�l hatnak. A refr�n �s r�mjei szesz�lyesen v�ltoz� ritmusban ism�tl�dnek; a meghat�roz� (tizenh�tszer szerepl�) r�m szavai mindig ig�k. A vers po�tikai saj�toss�gai az expresszionista m�vek�vel rokon�that�k. Az ir�nyzatot tal�l�an nevezt�k a ki�lt�s, s�t a t�lki�lt�s m�v�szet�nek: rendk�v�l energikus, dinamikus sz�vegalkot�s jellemzi, s az igehirdet�, ki�ltv�nyszer� besz�dhelyzetek kedvel�se. Ady k�lt�szet�ben (�s pr�z�j�ban) indul�s�t�l kezdve kimutathat�k expressz�v st�lusjegyek: mozgalmas ig�k �s igenevek halmoz�sa, a kih�v� �s kinyilv�n�t� gesztus, a k�z�ns�ghez fordul� �s hat�sos fel�t�s.